Ugrás a fő tartalomra

Donka Krisztina: Lélekhangok

A napokban az a megtiszteltetés ért, hogy elolvashattam Donka Krisztina Lélekhangok című könyvét. Köszönöm a Helma Kiadónak, azon belül is Dvariecki Bálintnak, hogy lehetőséget kaptam a könyv olvasására, és véleményezésére is.

Donka Krisztina
Lélekhangok




Fülszöveg:

Donka Krisztina Lélekhangok című, verseket és meséket egyaránt tartalmazó kötetét az olvasók szíves figyelmébe ajánlom. Eredeti, letisztult, lüktető, érzelmes verssorai magával ragadják az embert. A szerző bensőséges gondolatai csillagokként ragyogó tükröt állítanak elénk, és tiszta, szívből jövő sorai megkapó egységet alkotnak a versek hatására újra meglelt emberi mivoltunkkal.
A kötetben megjelent mesék egyszerűek, rövidek és tanulságosak. A szerző fogalmazása és eredeti látásmódja a klasszikus mesék hagyományához igazodik. Nem csak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is tanulságosak Krisztina szavai, természet iránti szeretete, és a szerző belülről fakadó, a kedves olvasónak feltárt érzései. Ezért a meséit minden korosztálynak szívből ajánlom!


Vélemény

Napok óta az járt a fejemben, melyik könyv lesz a következő. A következő, amit nem én találok meg, hanem a könyv talál meg engem. Megtalál, és én is megtalálom. Lelkünk - mert hát a könyvnek is lelke van -, szorosan összefonódik, és elkezdődik a varázs.
Táltosdobok ütemére táncolunk, versek ringatnak át ősi magyar világunkba: a ritmus elringat, a rím símogat; és nem akarjuk, hogy véget érjen. Versek, melyek mint ősi Istenünk alkotta természet lágyan zöldelő lombjai körülvesznek, éltetnek, tiszta, friss forrás vizével itatnak, és pilláinkat szemérmesen lesütve belátjuk, hogy ez már szerelem... Sőt, annál is több.
Amikor a táltosdobok elhalkulnak, s mi elnyúlunk a tábortűz parázsló fénye mellett, a Lélek szólásra nyitja száját: mesélni kezd. Én csak lehunyom szemem, és álmodom. Álmomban kisgyerek vagyok újra, és csak sétálok abban a világban, ahol őseim is sétáltak már évszázadok, évezredek óta. Tündérek, angyalok közt, ahol megtörténik a csoda: a jó mindig győz, mert a gyermeki lélek tanulni, fejlődni vágyik, s vágyik a jóra, hogy ő maga is jó lehessen.
Erre vágytam, miközben a Helma kiadó könyvei közt keresgéltem. Amikor a borítók közt egyszer csak egy erdőbe értem, és a fák lombkoronájában Isten lélekfényét láttam felvillanni, már tudtam: Donka Krisztina - Lélekhangok című könyve, megtaláltál.


Megjegyzések

  1. Gyönyörűen megírt vélemény, olyan mint egy műalkotás. Nekem nagyon tetszik. 😊

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Radics Renáta: Emlékeim kertjében

Egy vidéki kis faluban születtem, ott töltöttem gyermekkoromat, mégpedig a falu egy zsákutcájában, mely a természettel volt határos. Később Budapestre költöztem, azonban a falu, a természet a mai napig a szívemben, emlékeimben él. Épp ezért okozott számomra nagy örömet, hogy Radics Renáta Emlékeim kertjében című művét olvashattam, véleményezhettem. Köszönöm a Helma Kiadónak, különösen Dvariecki Bálintnak, valamint Radics Renátának is. Radics Renáta Emlékeim kertjében Fülszöveg A házunk mögötti réten sétáltam egy gyönyörű napfényes délutánon. Közben vadvirágokat szedtem és egy szép kis csokor lett belőlük, amit otthon vázába tettem. Nemcsak egy virágcsokrot, hanem egy verset is vittem haza magammal, ami Az Emlékeim kertjében címet kapta. Akkor született az ötlet, hogy a virágcsokromról készült fotó lesz az új könyvem borítója és a versem a címadója. Mesekönyvemhez hasonlóan, ebben a könyvben is fontos szerepet kap a szeretet, a természet szépsége, s a kifogyhatatlan optimizmusom. Emléke

Goran Episcopus: Forráspont

Közeledik a karácsony, amikor kicsit megpihenünk, szívünk szeretetre vágyik... jobban is, mint máskor. Átgondoljuk ezt az évet, tervezgetjük a következőt, de mindenekelőtt előkészítjük lelkünket a December 24.-i szentestére, amikor Jézus születésnapját ünnepeljük. Ezért hálás vagyok, hogy az én felkészülésem Goran Episcopus Forráspont című verseskönyvével kezdődik. Köszönöm a szerzőnek, valamint A magyar könyv is magyar termék (MKMT) mozgalomnak, hogy olvashattam és véleményezhettem a verseskönyvet. Goran Episcopus Forráspont Ha meg kellene említenem két dolgot, ami megkülönböztet minket, embereket a többi lénytől, talán azt mondhatnám, hogy a beszéd és a hit. Úgy tudom, a gondolkodás és a beszéd az kéz a kézben járnak, a hit és a vallás pedig mindenképpen csak ránk jellemző. Sokan, sokféleképpen gondolkodnak erről, a vallásról, világunk teremtéséről. Annyi azonban mindenképpen közös bennünk, emberekben a kezdetektől, hogy hiszünk valamiben, van istenképünk. Persze a történelem során e