Idén réglátott hóeséssel ajándékozott meg minket a December. Ez egy csodálatos alkalom arra, hogy elmélkedjünk, nosztalgiázzunk hazánk csodáiról. Én ebben az elmélkedésben remek segítséget kaptam: Erdős Sándor: Vihar után című verseskönyvét.
Köszönöm Erdős Sándornak, A magyar könyv is magyar termék (MKMT) mozgalomnak, hogy olvashattam és véleményezhettem a verseskönyvet.
Erdős Sándor
Vihar után
.jpg)
Köszönöm Erdős Sándornak, A magyar könyv is magyar termék (MKMT) mozgalomnak, hogy olvashattam és véleményezhettem a verseskönyvet.
Erdős Sándor
Vihar után
.jpg)
Fülszöveg:
Egy vers válogatást tart a kezében az olvasó. Egy válogatást, melyben azon örök emberi érzések játsszák a szerepet, melyek mindnyájunk életét végig kísérik. A megbocsájtás, a félelem, az öröm és természetesen a szerelem. Versek vannak egy csokorba a teljesség igénye nélkül. Azok az írások kaptak helyet ebben a kötetben, amelyek valamely módon az írói életutamhoz kapcsolódnak. Kívánom, hogy az érzéseiket korbácsolják.
Vélemény:
Sosem volt könnyű magyarnak lenni, de mégis mindig csodás. Nézzünk szét a dombtetőről, folyópartról, pazar látvány fogad minket. Én most mégis egy másfajta látványról beszélek. Hunyjuk le szemünket, és a lelkünket nyissuk ki. Álljunk bár az út elején, vagy tekintsünk vissza az öreg távolból, egy olyan lélek-tájat élhetünk meg, mely csak itt vár ránk, kicsiny országunkban. Nagy segítségünkre van ebben egy különös térkép, ami nem más, mint Erdős Sándor: Vihar után című verseskönyve.
A természet lelkünkben él, virága szívünkben bont szirmot. A fák ölelnek, kunyhójukba invitálnak, ahol szívélyes öregek mesélnek nekünk. Öregek, akik itt élték le életüket. Havas télben, forró nyárban, mely egy-egy festményként jelenik meg a műben. Érezzük a vidéki ember csodálatos egyszerűségét, mely mindig honvágyat ébreszt bennünk, legyünk bárhol a világban. A festményeken hasonlatok ecsetelik mindazt, amit itt megéltünk, megélhetünk.
A karácsony közeledtével angyalok bukkannak fel, s bár az élet hol jót, hol rosszat hoz, érezzük: Isten mindenütt jelen van. Sokat segít nekünk ez a térkép az elmélkedésben. Segít feldolgozni a gyászt, megerősíteni bennünk az elengedést, miközben szeretteinket a szívünkbe zárjuk.
Nem hiányzik a térképről a mesék varázslatos ösvénye sem, mely gyermekkorunkat idézi, vagy épp gyermekünknek, unokánknak varázsol csodálkozó mosolyt szájára. És a titok! Mely mindig itt lapul valahol. A Feneketlen kút. Nosza, fejtsük meg!
Én végigjártam a térkép minden három és négysoros versét, s most egy dolgot érzek: hazataláltam.
Egy vers válogatást tart a kezében az olvasó. Egy válogatást, melyben azon örök emberi érzések játsszák a szerepet, melyek mindnyájunk életét végig kísérik. A megbocsájtás, a félelem, az öröm és természetesen a szerelem. Versek vannak egy csokorba a teljesség igénye nélkül. Azok az írások kaptak helyet ebben a kötetben, amelyek valamely módon az írói életutamhoz kapcsolódnak. Kívánom, hogy az érzéseiket korbácsolják.
Vélemény:
Sosem volt könnyű magyarnak lenni, de mégis mindig csodás. Nézzünk szét a dombtetőről, folyópartról, pazar látvány fogad minket. Én most mégis egy másfajta látványról beszélek. Hunyjuk le szemünket, és a lelkünket nyissuk ki. Álljunk bár az út elején, vagy tekintsünk vissza az öreg távolból, egy olyan lélek-tájat élhetünk meg, mely csak itt vár ránk, kicsiny országunkban. Nagy segítségünkre van ebben egy különös térkép, ami nem más, mint Erdős Sándor: Vihar után című verseskönyve.
A természet lelkünkben él, virága szívünkben bont szirmot. A fák ölelnek, kunyhójukba invitálnak, ahol szívélyes öregek mesélnek nekünk. Öregek, akik itt élték le életüket. Havas télben, forró nyárban, mely egy-egy festményként jelenik meg a műben. Érezzük a vidéki ember csodálatos egyszerűségét, mely mindig honvágyat ébreszt bennünk, legyünk bárhol a világban. A festményeken hasonlatok ecsetelik mindazt, amit itt megéltünk, megélhetünk.
A karácsony közeledtével angyalok bukkannak fel, s bár az élet hol jót, hol rosszat hoz, érezzük: Isten mindenütt jelen van. Sokat segít nekünk ez a térkép az elmélkedésben. Segít feldolgozni a gyászt, megerősíteni bennünk az elengedést, miközben szeretteinket a szívünkbe zárjuk.
Nem hiányzik a térképről a mesék varázslatos ösvénye sem, mely gyermekkorunkat idézi, vagy épp gyermekünknek, unokánknak varázsol csodálkozó mosolyt szájára. És a titok! Mely mindig itt lapul valahol. A Feneketlen kút. Nosza, fejtsük meg!
Én végigjártam a térkép minden három és négysoros versét, s most egy dolgot érzek: hazataláltam.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése